Tájékoztatás szabadtéri tűzesetek megelőzésével kapcsolatban

 

2016. év végén megemelkedett a szabad területeken keletkezett tűzesetek száma. A tüzesetek majdnem fele a megelőző évekkel megegyező helyen keletkezett. Ezek a helyek jellemzően a települések külterületein, műveletlen, elhanyagolt, gondozatlan területek. Gyakori az utak melletti árkokban, nádasokban keletkezett tüzeset is. A harmadik jellemző szabadtéri tűzeset a kertekben, hétvégi telkeken végzett égetésekből keletkező tűz. Minden esetben megállapítható, hogy a tüzet valamilyen emberi mulasztás, gondatlanság okozta. Ezekből a tüzekből több esetben alakult ki jelentős kárral járó eset úgy, hogy a gondozatlan gazos területekről a tűz átterjedt a szomszédos területekre. Azon esetek pedig, ahol kár ugyan nem keletkezett, a tűz jelentős tűzoltó erőket igényelt. Ezek költsége a több 100.000 Ft-tól több millióig terjedt nem is szólva arról, hogy ezen egységek által védett területek lakosságának védelme is csökken.

 

 

  1. 1.) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.
  2. 2.) A szabadtéri égetésekre vonatkozóan a levegő védelméről szóló 306/2010.(XIL23.) Korm. rendelet 27.§-a állapít meg TILTÓ szabályokat az alábbiak szerint: Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Ezen előírások alól más jogszabály eltérően is rendelkezhet.
    1. 3.) Az erdők tűz elleni védelmére vonatkozóan az erdőkről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVI1. törvény (továbbiakban Evt.) 64. §-a rendelkezik az alábbiak szerint: Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. Az égetés és tűzgyújtás szabályait az Evt. szabályozza az alábbiak szerint: A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
    2. 4.) A területek hasznosítási kötelezettségét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Ft.) 5. §-a rendelkezik a földhasznosításról az alábbiak szerint: „A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).”
    3. 5.) Az égetés tűzvédelmi szabályait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet szabályozza az alábbiak szerint:

-          Az égetések tűzveszélyes tevékenységnek minősülnek. Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Ennek érdekében a szabadban csak szélcsendes időben szabad a tüzet meggyújtani.

-        Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.

-        Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

Ha a magánszemély az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Az égetés befejezése a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

-        Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos!

-        Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani!

-        Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet!

-        Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

  1. 1.a kérelmező nevét és címét,
  2. 2.az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
  3. 3.az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
  4. 4.az irányított égetés indokát,
  5. 5.az égetéssel érintett terület nagyságát,
  6. 6.az égetés folyamatának pontos leírását,
  7. 7.az égetést végző személyek nevét, címét,
  8. 8.az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
  9. 9.a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
  10. 10.a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását!

A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz!

Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani!

Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen!

- Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni!

  1. 6.) A szabályok megszegőivel szemben az alábbi eljárások lehetségesek:

Az Ft. 5. § (5) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság rendszeresen a hasznosítást rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

A tüvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII, 7.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 1. melléklet 44. sora alapján a Ft-ben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tüzesetek megelőzéséről nem gondoskodik tűzvédelmi bírsággal súlyható a használó, tulajdonos, mely bírság összege 40.000-200.000- Ft-ig terjedhet.

A Korm. rendelet 1.melléklet 2. és 3, sora alapján a tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 10.000-1.000.000- Ft-ig, ha a tűzvédelmi előírás megszegése tüzet idézett elő és a tűzoltóság közreműködése szükségesé vált 20.000- 3.000.000- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot kell kötelező jelleggel kiszabni. A rendelet alapján a tűzvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre,

A Korm. rendelet 1. melléklet 37. sora alapján ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő­tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el 50.000- 200.000- Ft-ig terjedő bírsággal lehet súlytani.

A fentieken túlmenően köteles a tűzoltással és annak jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a tüzet szándékosan okozta.

 

 

 

LogoSzechenyi2020


 

log


Copyright © 2017. All Rights Reserved.