Ma 2020. szeptember 27., vasárnap, Adalbert napja van. Holnap Vencel napja lesz.

Tájékoztató

a település jegyzőjének hatáskörébe tartozó egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárásról

A vadkárral kapcsolatos település jegyzőjének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásra az alábbi jogszabályok alapján kerül sor:

- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (továbbiakban: V.tv.) 75-81/A §;
- a V.tv. végrehajtásáról szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rend.) 82-84 §;
- valamint az általános közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.).

Vadkár fogalma

A V.tv. 75. § (2) bekezdése alapján vadkárnak minősül
a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része. Az FVM rend. 82. § (2) bekezdése szerint a Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás.

Ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona: október 1. - július 31.
b) tavaszi gabona: április 1. - augusztus 31.
c) kukorica: április 15. - november 15.
d) burgonya: április 15. - október 15.
e) napraforgó, szója: április 15. - szeptember 30.
f) borsó: március 1. - augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös: egész évben

Fontos elkülöníteni a már említett vadkár és a vadászható állat által (mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak)okozott kár kategóriáját.

A V.tv. 75/A. § (1) bekezdése értelmében a vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni. A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Vadkár megtérítése

A V.tv. 75. § (5) bekezdése alapján a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott. A V.tv. 81. § (1) bekezdése előírja, hogy a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kérelemre 3000,-Ft illetékbélyeget kell leróni az Itv. 29. § (1) bekezdése értelmében, valamint a kérelmezőnek kell megelőlegeznie az eljárás során kirendelésre kerülő szakértő díját ( - terület nagyságától függő költség - az eljárási költség, mely a kiállított szakértői díjról szóló számla alapján elszámolásra kerül ).

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

A V.tv. 81. § (6) bekezdés értelmében ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

A V.tv. 81. § (7) bekezdése szerint ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az Ákr. 126. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a felmerült eljárási költségeket (eljárási illeték, szakértői díj) a kérelmező viseli.

A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Megállapítható tehát, hogy ezen eljárás során a település jegyzője senkit nem kötelezhet kártérítésre (vagy egyéb munkálatok elvégzésére), csupán a felek közötti megállapodásra tesz kísérletet. Az eljárás a károsult - határidőben benyújtott - kérelmére indul az eljárási költségek megelőlegezését követően, melynek eredménye - sikeres esetben - a felek között létrejött egyezség jóváhagyása. Ha a felek megegyezni nem tudnak a jegyző az eljárást megszünteti - a károsult a bíróságtól kérheti kárának megtérítését, mely lehetőség ezen eljárás megindítása és lefolytatása nélkül is fennáll.

 mfp

 

Nyertes pályázatok

infoblokk kedv final CMYK ERFA

 

projekttabla1

 

 


Copyright © 2017. All Rights Reserved.